| Találkozások, párbeszéd, bocsánatkérés - II. János Pál pápa és az ökumené |
|
|
| Vallás - Katolikus |
| 2010. június 11. péntek, 10:15 |
A „Ne féljetek” kiállításhoz kapcsolódott június 10-én este Dr. Kránitz Mihály "II. János Pál pápa és a keresztények egysége" című előadása a szentendrei Kolping-házban. A teológus-professzor áttekintette az idén száz éves ökumenikus mozgalom főbb eseményeit, vázolta a katolikus egyház kapcsolatát a keresztény felekezetek egységtörekvéséhez, és bemutatta azokat a zsinati és pápai iratokat, amelyek elősegítették a katolikus egyház és a más felekezetek párbeszédét. II. János Pálról szólva a különleges személyiségét emelte ki a katolikus egyetem rektor-helyettese. A számtalan találkozás mellett a pápa 1991-ben ellátogatott a debreceni református nagytemplomba, és imádkozott a gályarabok sírjánál. 2000-ben pedig bocsánatot kért az egyház által a keresztények egysége ellen elkövetett bűnökért.- Több mint negyedszázados pontifikátusa során számtalan találkozás, nyilatkozat született a keresztények egységének jegyében. Melyek a legfőbb mozzanatok II. János Pál pápa életében, az ökumené szemszögéből? - II. János Pál pápa maga is egy egységesítő pápa, VI. Pál pápa után, aki a II. vatikáni zsinaton aláírta az első komoly határozatot, az Unitatis redintegratio - Az egység helyreállítása - kezdetű dokumentumot. Ezzel megnyitotta a lehetőséget, és lendületet adott a katolikusok számára, hogy egyre erőteljesebben haladjanak az úton a más egyházi közösségekkel, a más egyházakkal való kapcsolatban. Ezt valójában II. János Pál pápa gyorsította és erősítette fel. Nagyon fontos az ő személyisége: egy nyitott karakter volt, hiszen mindenféle emberrel párbeszédet tudott felvenni, és meg tudta őket érteni. Azonkívül egy teológiailag nagyon jól képzett pap, később püspök volt. A Szentlélek különleges segítségével is meg volt áldva. Amikor pápa lett, akkor nemcsak az emberi jogok és Európa megosztottságának megszüntetője lett, hanem valójában a megosztott keresztényeknek is az atyja, olyan értelemben, hogy azon munkálkodott: minél előbb ledőljenek azok a válaszfalak, amelyek manapság még a különböző felekezetű keresztények között állnak. Találkozásaival, a bocsánatkérésével, egyéb gesztusaival, a teológiai jellegű dokumentumaival, amelyek közül kiemelném az 1995-ös Ut unum sint – Legyenek mindnyájan egy – című körlevelét, elérte azt, hogy a katolikus és más felekezetű, legyen ez református, evangélikus, ortodox kapcsolatok, párbeszédek folyamatosak, napjainkban is. A párbeszédnek huszonhat éve II. János Pál pápaságához köthető, ami nem múlt el nyomtalanul, hanem ott él a szívekben, és az emberek méltán kívánják azt, hogy példaképül is minél előbb történjen meg a boldoggá, majd a szentté avatás. - Szentendrén minden felekezet otthonra talált az elmúlt évszázadok során, ahogy a Dunakanyar is vegyes vallású. A mindennapokban hogyan lehet az ökumené szellemében élni? - Nagyon jól kell ismerni az Evangéliumot, és az előbb említett a pápai iratokat, amelyek meg is rajzolják az utat. Hadd említsem a 2001-ben megalkotott Charta Oecumenicát is, amelynek kidolgozásában minden európai keresztény egyház részt vett, és nyolc magyarországi egyház írta alá. Az Európai Unió Püspöki Bizottságának A katolikusok felelőssége és az Európai Unió című irata 2005-ből nagyon egyszerű szavakkal jelöli ki az egyes kereszténynek a keresztény egység megvalósításának útját: az imádság, a közösség és a közös tevékenység - amely alapjában véve nem más, mint a szeretet. |
Get the Flash Player to see this player.
Get the Flash Player to see this player.