Magyarország történetének egyik legsötétebb dátuma június 4. A trianoni békeszerződés aláírásának napja. A 282 ezer négyzetkilométerből ekkor lett 93 ezer, a több mint nyolc évszázados horvát-magyar perszonálunió felbomlott, milliók kerültek egyik napról a másikra más ország sokadrendű állampolgáraivá. A következő két évtizedben folyamatosan napirenden volt a revízió gondolata, majd a kommunista diktatúra internacionalizmusa nem tűrte a megemlékezést. 2010-ben három emlékművet is avatnak a kistérségben

A gyásznapon avatják fel Pap Lajos kőfaragó alkotását a szentendrei Kálvária-dombon 15 órakor. Az egybegyűlteket Kun Csaba alpolgármester köszönti és Závodszky Géza történész mond ünnepi beszédet.

Tahitótfalun 17:30-kor, a Hősök Emlékművénél koszorúzással és G. Szalai István beszédével kezdődik a megemlékezés, majd 18 órakor felavatják a Szabadság úti Trianon emlékmű központi magját. Az emlékműsoron Dr. Sajtos Sándor mond polgármesteri köszöntőt, és Vénusz Gellért római katolikus plébános valamint Szénási László református lelkipásztor áldja meg az emlékművet, amit Dr. Varga Tibor jogtörténész és Kubanek István önkormányzati képviselő tart beszédet.

A Lenfonógyár HÉV-megálló mellett 19 órakor kezdődik a megemlékezés, ahol felavatják a Kárpátok Őre szobrot. Az ünnepség díszvendége lesz Wittner Mária, Lezsák Sándor és Dr. Varga István országgyűlési képviselők, valamint Tőkés László Európa parlamenti képviselő.

Június 6-án vasárnap 10:30-kor tartják a leányfalusiak megemlékezésüket a Faluházban.