Péreli Zsuzsa Munkácsy-díjas, Érdemes- és Kiváló Művész "Padlástörténelem" című kiállítása nyílik a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban holnap délután  17 órakor.

A kiállítást Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója nyitja meg. Közreműködik majd Sáfár Mónika és Tolcsvay László. A kiállításnak az új, Észak-magyarországi falu tájegység uradalmi Magtár épülete ad otthont. A tárlat 2010. szeptember 12-ig látogatható.
Péreli Zsuzsa igazi gyűjtő, nemcsak ócskapiacokon gyűjtött, de számtalan kis falu megszámlálhatatlan padlását kutatta föl, az azokon talált régi tárgyak, fotók inspirálták, vigasztalták, erőt adtak neki az alkotáshoz is. Padlástörténelem: nemcsak egy grafika címe, hanem annak a művészi látásmódnak is az egyik „vezérfonala", amelyet Péreli képvisel. Személyes és a közösségi történelmünk, hagyományaink inspirálják, elgondolkodtatják és alkotásra sarkalják. Egy régi fénykép, a fényképen álló alak-legyen az egyszerű katona, parasztasszony, városi polgár, vagy híres színésznő-, egy száz éves parasztház, egy hajdan volt tárgy, egy történelmi személyiség, egy a mindennapjainkat megváltoztató esemény nemcsak „modell" a művésznek. Ő lesz a kiválasztott, ő adja tovább mindazt, ami a megsárgult papírról, a fényképen látható arcról, a fa erezetéből, a történelmi pillanat eksztázisából misztifikálódik, „üzen" a ma emberének. A kiállított műveiben az érzékeny, a válaszokat kereső művészt fedezzük fel. Legyenek azok, az őrségi falujárásoknak emléket állító kárpitok (Három testvér, Egy kercaszomori búcsú emlékére, Felsőszenterzsébeti üdvözlet), amelyekben az elmúlás, egy életmód, egy világlátás, vagy éppen egy konkrét parasztház elmúlásának háttere jelenik meg. A kiállítás egyik meghatározó, de Péreli életművében is középpontban álló alkotás az 1996-os Himnusz, amely nemcsak a nemzeti imádság sorait eleveníti meg, de Péreli életét is, azt , hogy földi létünknek van, kell hogy legyen „felsőbbrendű értelme és perspektívája".
Péreli Zsuzsa már megszőtte az élet mindkét arcát, a munkában megöregedettet és a gyermekkor ártatlanságát viselőt egyaránt. Frank János műtörténész szerint „a gobelin szinonimája Péreli Zsuzsa. Viszont Péreli szinonimája nem csak a gobelin, hiszen dolgozik ő más technikával is. - olvasható a Skanzen honlapján.