Mediterráneum, tengerpart, lágy, színes, finom nőiesség a vásznakon, érdekes drót struktúrák egymásba fonódása. Két művész közös tárlata. Farkas Ádám szobrász a Régi Művésztelepi Galéria legújabb kiállítás megnyitóján Anita Parlov festőművész és Sinisa Majkus szobrászművész alkotásait két - mindkettejük művészetében megtalálható - lényeges elem kapcsán értékelte. Mint elmondta nehéz kitapintanunk, hogy mit hoz számunkra a 21. század. A művészek, ellenben saját nyelvükön, munkáik révén képesek előre futni az időben, s valami olyat kifejezni, ami nekünk eszünkbe sem jut.

„Egy különös építkezés, ami ezekben a szobrokban megtörténik. Azonos formációkból, drót formációkból ismétlődnek kapcsolódnak össze és hoznak nagyon érdekes elemeket létre. A művészet szaknyelvén erre azt szoktuk mondani, hogy struktúra. Létrejön valami struktúra, bizonyos formációk egymáshoz kapcsolódnak. Ez a struktúrából, struktúrán keresztül való építkezés sokkal könnyebben megérthető, ha a számítógépre és arra gondolunk, hogy például az internet milyen új lehetőségeket hozott létre nagyjából mostanra a 21. századra, milyen hálózatok épülnek, milyen kapcsolódások jönnek létre. Igazából fogalmunk sincs róla, mi ez a hihetetlen nagy kapcsolatrendszer, ami épül. Ezek az egész világot beszövő hálózatok, vagy kapcsolódási rendszerek, számunkra félelmetesek is lehetnek, különösen akkor, ha a globalitás és a lokalitás kérdéseivel kezdünk el foglalkozni...

A képgalériához kattintson a fotóra

Fotók: Raczko Tímea

Ami izgalmas ezekben a szobrokban, hogy van kezdetük, van egy irányultságuk és valahol be tudnak fejeződni. Nem egy ilyen parttalanul hullámzó és mindent befedő és elfojtó történet, hanem vannak különböző megfogható kiterjedései. Ezek a fölfelé irányulások és a behatárolódás és a felfoghatóság, ami ezekben a szobrokban megjelenik, összekapcsolja a művészetnek a sok évezredes folyamatát. Sinisa egyik alkotása egy színes szobor. Hajlamosak vagyunk arra, hogy zavarba jöjjünk, amikor színes szobrot látunk, holott az ősidőktől kezdve a szobrokat általában színezték a szobrászok és a művészek. Ezeken a színeken keresztül tudunk eljutni a második érdekességhez, izgalmas dologhoz, Ezek a színek és Anitának a képein is a finom és napfénnyel átitatott színek, elvezetnek bennünket Horvátországba. Elvezetnek Európának egy nagyon izgalmas helyére, a mediterránemuba. Ezek a színek,  tele vannak fénnyel tele vannak a tengernek a mélységével a légiességével és valami olyan árad belőle amit igazán csak az tud megérteni, aki időnként elmegy a valamelyik tenger partjára...

Nekünk van egy vágyunk és egy szükségünk, hogy mi is időnként megmártózzunk ezekben a színekben ebben a színvilágba." - mondta el Farkas Ádám megnyitó beszédében. Szakács Imre kiemelte, külön öröm, hogy ez a kiállítás egy olyan szentendrei rendezvény keretében valósul meg, mely civil kezdeményezések összefogásával jöhetett létre, hozzátette ugyanúgy összefogás jellemzi a két kiállítót is, hiszen egy festő és egy szobrász közös tárlatáról van szó, és ugyanilyen összefogás köti össze a két nemzetet is. A kiállítás hivatalos megnyitóján részt vett Dr. Dietz Ferenc polgármester is. Beszédében kiemelte büszke arra, hogy Szentendre egy olyan kulturális nagyváros, melynek számtalan kapcsolata van a világgal. A nyitottságának köszönheti, hogy dalmátok, zsidók, tótok mellett megannyi település nemzete telepedett le itt. Mint elmondta különösen büszke dalmát kapcsolataira, Horvátországgal való közösségére, hiszen a város hivatalos ünnepe az Ivan Dan ahol a helyi szentendrei dalmátok vonulnak fel. Ez a kapcsolat pedig csak tovább erősödik. Anita Zlomislic az Újzágrábi Központ igazgatója hozzátette: ez az együttműködés nem pusztán egy udvariassági formula, nem intézmények közötti kötelező kör. Ez valójában a művészet iránti valódi szeretetből, illetve a Horvátország és Magyarország közötti művészek remek együttműködéséből fakad. A kiállítás szeptember 30-ig látogatható a Régi Művésztelepi Galériában