Petőfi Sándor, alkotó: Páljános Ervin, 2009
Templomdomb
Lázár cár szobra a Belgrád Székesegyház kertjében. A történet: Az első rigómezei csata a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt. Az Oszmán Birodalom hadai az 1389-es rigómezei ütközetben véget vetettek Szerbia önálló állami létének. A vereséget szenvedett szerb csapatok fővezérét, Lázár fejedelmet, I. Bajazid török szultán a csata után lefejeztette. A holttestet a szerbek megszerezték és Pristinában, majd Ravanicában rejtegették. Az egykori uralkodó (az Ortodox Egyház Szentjének) hamvait innen menekítették a Szerémségbe, majd 1690-ben Szentendrére. A szent király erekjéét (az örzésére emelt fatemplomból) a karlócai béke 1699-ben történt megkötése után szállították vissza a Ravanicai kolostorba. A szobrot Lázár cár dicsőséges emlékezetére emelték.
Jakov Ignjatovic budai főjegyző a szerb realista irodalom atyja, a szerb nép Jókaija volt. Ismerte Petőfi Sándort és huszártisztként harcolta végig a szabadságharcot. Szerb anyanyelvén írt regényeiben korhű és hangulatos képest festett a város polgárainak életéről. Szülőházán emléktábla, a háztól nem messze mellszobra jelzi a késői utódok - szerbek és magyarok - tisztelgő emlékezetét.
Vuk Stefanovic Karadzic filológus, nyelvtan és szótáríró, helyesírás-szabályzó, népdalgyűjtő, Biblia-fordító, a szerb nyelvújítás vezéralakja, a szerb irodalmi nyelv egyik megteremtője volt. Tevékenységének lényege a népnyelv irodalmivá tétele volt. Biblia-fordítása az új, népnyelvi alapú irodalmi használhatóságát bizonyította. Létrejött az új nemzeti irodalmi modell, amely nemcsak nyelvileg szakított a korábbi irodalommal, hanem szemléletében és stílusában is újat hozott: de úgy, hogy közben egy másik hagyományra, a népi és nemzeti alapokra, a népköltészetre támaszkodott.
Az árvizek és tűzvészek ellen védő szent Tisztelete Magyarországon a 18. században terjedt el. Leginkább égő házzal a kezében ábrázolják, amire két magyarázatot ismerünk Gyermekkorában imádságára kialudtak egy égő ház lángjai.
Egy szénégetőt mentett meg a tűzhaláltól, amikor az hozzá fohászkodva vizet kért. A szénégető máglyája lángra lobbant, próbálta eloltani, azonban ő is a tűzbe esett, ekkor vizet kért a víz által halt Flóriántól, így menekült meg a tűztől.
A végtelen érintése; alkotó efZámbó István 1994
A szobor történetéről az alkotójával beszélgettem legutóbbi interjúnk alkalmával, miután Kossuth-díjas művész lett. Akkor mesélt a vásosvédő angyal születéséről:
Köszöntő szobor a Duna-korzó legelején; alkotó: Farkas Ádám 1980, 2009 tavaszán új színt kapott.
Halfejes díszkút a Duna-korzó és a Batthyány utca sarkán
II. világháborús emlékmű a Kálvária tér keleti sarkában; alkotó: Csíkszentmihályi Róbert 1997, anyaga: vas
Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenegyűjtő.A szerb anyanyelvű magyar zeneszerző elsősorban a balkáni népek, így a szerbek népzenéjét gyűjtötte és népszerűsítette Magyarországon. Gyűjtött makedón, sokác, albán, perzsa, arab népzenét is. 137 filmzene, és egy opera is volt szerzeményei között. Népzenekutatói munkásságának halála után megjelent dokumentuma A magyarországi délszlávok zenei hagyományai. Nevét viseli a Vujicsics együttes, amey délszláv népzenei hagyományok őrzésében vállal kiemelkedő szerepet. A máig nem tisztázott damaszkuszi repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett.
Kerényi Jenő (1908, Budapest - 1975) Munkácsy-díjas (1951, 1953), Kossuth-díjas (1955), érdemes művész (1964), kiváló művész (1966). 1946-ban mintázta meg a sátoraljaújhelyi partizánemlékművet. Ennek másolata látható a szoborparkban. A második világháború utáni években megalkotta a közelmúlt ötven évének példaadó, nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet. Szobraiból másolatok láthatók a szentendrei Kerényi szoborparkban, az egykori Kerényi hagyatékot őrző múzeum körül, mely ma kávézóként működik.
Lopják Európát szobor; alkotó: Kerényi Jenő 1975, helyszín: helyszín Kerényi szoborpark, Rodin Café mögött
Legenda és háttérben a Napozó leány másodpéldánya, alkotó: Kerényi Jenő 1978; anyaga: bronz-mészkő
Napozó leány - lebegő női akt (másodpéldány) alkotó: Kerényi Jenő 1963, anyaga: acél
Sátoraljaújhelyi Partizánemlékmű kicsinyített másolata; alkotó: Kerényi Jenő, helyszín Kerényi szoborpark, Rodin Café mögött
Szobortalálkozó volt szentendrén 30 éve, ez itt maradt, gipsz, alkotó ismeretlen
Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művésztanár és tanár. 1926-ban makói táborozásakor tagja lett a Szentendrei Festők Társaságának, de csak 1929-ben látogatott először a szentendrei művésztelepre. 1953-ban megbízást kapott az anatómiai tankönyv megírására. Néhány hónap alatt különböző méretekben kétszer is megrajzolta a könyvet. A nyomdászati munkákat személyesen felügyelte. A könyv „Az év legszebb könyve" kitüntetést nyerte el, Barcsay Kossuth-díjat kapott.
Katona József (1791-1830) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja. 1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt. 1830-ban a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős költeményeket írt, (Idő, Andal, Gyermek-kor) , több fontos, színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.