| Utazás... a védőoltások múltjába |
|
|
| Egészség - Házipatika |
| Írta: Hutter Éva a dunakorzo házipatikusa |
| 2011. január 22. szombat, 12:49 |
Utazni jó dolog. Legyen az csak egy kirándulás, vagy akár egy „belső utazás" a régmúltba, vagy ismeretlen világok felé. Az idei esztendőben a kedves olvasókat ilyen utazásokra szeretném invitálni, amelynek apropója Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című remekműve volt, amelyben saját agyműtétjéről írt. Januári utazásunk a védőoltások történetét járja körül. A védőoltások életet, emberek millióit mentik meg évről évre, modern világunkban csakúgy, mint a kezdet kezdetén. Hogy mikor is volt ez?
Jó messzire kell visszaforgatnunk az idő kerekét, egészen a XVIII. századig, amikor egy angliai sebész, Edward Jenner felfedezte a fekete himlő elleni védőoltást. A fekete himlő az egyik legriasztóbb fertőző betegség volt. A rettegett járványba évente több százezer ember halt bele, de a túlélők sem örülhettek, hiszen a kráteres lyukak, himlőhelyek egy életre csúfították a beteg arcát, testét, vagy vakságot okoztak. Többek között a Himnusz költője, Kölcsey Ferenc is e betegség következményeként veszítette el bal szeme világát. A védőoltások atyja, Jenner doktor a himlőjárványok alatt megfigyelte, hogy a fejőasszonyok, akik elkapták a tehénhimlőt, melynek vírusa a tehenek tőgyén tenyészett, védettségre tettek szert a fekete himlővel szemben. Az egyik fejőnő karján keletkezett gennyes hólyagból váladékot szívott le, és befecskendezte saját kertésze 8 esztendős fia, James karjába. A fiú néhány nappal később a tehénhimlő tüneteit produkálta, majd egy hét elmúltával meggyógyult. Innen már csak be kellett bizonyítani, hogy a tehénhimlő védettséget jelent a fekete himlővel szemben. Jenner szándékosan megfertőzte James-t a fekete himlővel, aki teljesen immunisnak bizonyult. A doktor elmélete kiállta a próbát, bár sok orvoskolléga mélyen elítélte őt, hogy ekkora kockázatot vállalt, a fiú életével játszott. Viszont a világ ennek az 1796-os kísérletnek köszönheti a vakcinációt, a védőoltást, amely nevében is őrzi, hogy honnét indult, a latin vacca szó tehenet jelent.
Magát a vakcina szót Pasteur francia tudósnak köszönjük, hisz ő használta először, Jenner munkássága iránti tiszteletből. Persze kezdetben az oltás nem hozta meg a várt elismerést. A keresztény egyházban XII. Leo pápa még azt is kijelentette: nem Isten gyermeke, akit beoltanak, hiszen a fekete himlő az Úr büntetése az emberiség bűneiért. Szerencsére voltak támogatói: Napóleon vagy az amerikai Thomas Jefferson is az emberiség jótevőjének nevezte az angol orvost. Magyarországon 1799-ben, Sopronban oltottak először himlő ellen, nem eredménytelenül, bár a világban még a XX. században is kb. 400 millióan haltak bele a fekete himlőbe. (Az utolsó halálesetet 1978-ban, Szomáliából jelentették!). Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO összehangolt terve alapján minden embert beoltottak a rizikós övezetekben, így 1980 óta a világ megszabadult e rettegett betegségtől. A védőoltás pedig fontos, megelőző gyógymóddá vált.
A legyengített vagy elölt kórokozókat, illetve ezek megfelelő részeit tartalmazó oltást az emberi testbe juttatva, a szervezet a kórokozóval szemben immunvédettséget szerez, ami sokkal felkészültebben, hatékonyabban tud reagálni. A memóriasejtek hosszú ideig élnek, a védőoltás több évig, vagy akár egész életünkön át biztosítja a védelmet. A hosszú út még nem ért véget, hiszen a megelőző védőoltásoktól a tudósok kutatásai most a terapeutikus oltások felé fordultak, bízva abban, hogy egyszer talán korunk rettegett betegsége, a rák elleni vakcina is a tudomány és az egészségügy szolgálatára állhat majd. |
Get the Flash Player to see this player.
Get the Flash Player to see this player.