Talán a legdallamosabb nevű gyógynövény a világszerte kedvelt levendula (Lavandula Angusti Folia; Lavandula Officinalis). A hagyomány szerint a növény egyidős az emberiséggel, Ádám és Éva hozta magával az Édenkertből. Már az ókorban, Egyiptomban levendulavízbe áztatott gyolcsba tekerték a halottakat, Rómában pedig a közfürdők vizébe tették. Innen eredeztetik latinos hangzású nevét (Lavare - mosni, mosakodni).

A középkorban aztán még jelentősebb lett, elterjedt Európától Indiáig. Kolostorokban, egyházi földeken a szerzetesek „termelték", jó példa erre a Tihanyi-félsziget, ahol a bencések meghonosították és használták gyógyító hatását, ma is egyik fő növénye a gyönyörű, természeti csodákban gazdag balatoni ékszerdoboznak. Egyházi vonatkozás még, hogy azt tartották, Jézus pólyájának is levendulaillata volt, és később Mária Magdolna levendulaolajjal kente be Jézus lábát a Biblia szerint.

 A levendula virágát használjuk gyógynövényként, aminek remek illata már nyugtató hatású. Persze csak nekünk, mert pl. a rovarok ki nem állhatják, ezért vált belőle remek molyűző szer. Bizonyára mindannyian őrizzük emlékeinkben a nagymama, vagy dédi ruhásszekrényeinek levendulaillatát, ami amellett, hogy távoltartott nem kívánatos molyokat, még vírusölő, fertőzésgátló is volt.

 A virágból sajtolt illóolaj (Lavandin) rendkívül sokrétűen felhasználható, gyógyír álmatlanságra, enyhíti a depressziót, szorongást, alvászavarokat. Rovarcsípések, sebek kezelésére alkalmas, masszázsolajokhoz keverve pedig izomlazító, görcsoldó; fejfájás csillapításra halántékba dörzsölve használhatjuk. Miután a levendulaolaj csíraölő, antibiotikus hatású is, nagyon jó pattanások kezelésére, és mint ilyen, az egyik legtermészetesebb szer.

 A friss vagy szárított levendulavirágból készíthetünk gyógyteát (langyos tej, méz + levendulavirág tea az egyik legjobb altató!). A fürdővízbe szórt levendulavirág remekül relaxál, feszült napunk után ellazít.

 Ez a remek növény számos gyógyhatása mellett ráadásul nagyon jól megél a kertünkben, és dísznövényként is megállja a helyét. Jól bírja a tűző napot, és eredményesen nevelhető dézsában, cserépben is. Beszerezhető kertészetekben, de a szomszédtól is kérhetünk dugványt tavasszal. Jelentős kártevője kevés akad, így nyár közepén már szedhetünk illatos, lila virágaiból. A levágott virágos szárakat csokorba kötve, lelógatva megszárítjuk és már kész is. A szárított virágokból ecetes-vizes főzetet készítve remek háztartási tisztító- és fertőtlenítõszert kapunk, ami ráadásul környezetbarát és olcsó.

 A levendula illóolaját használhatjuk belégzésre (4 csepp olaj 1 dl forró vízbe cseppentve), deillatmécsesben is hatásos. Fogászati kezelésre várakozva, a levendula olaja oldja a feszültséget, mert tudományosan igazolták, hogy kevesebb stresszhormon (kortizol) képződik hatására. Teakészítéshez fél teáskanálnyi virágzatot forrázzunk le 2 dl vízzel, és ezt kortyoljuk el. A levendula illóolaját terhesség és szoptatás esetén nem javasolják használni, és belsőleges használatát is csak óvatosan, orvosi felügyelet mellett ajánlják.Külsőleg viszont alap háziszer, regenerál, antiszeptikus, égések, rovarcsípések, bõrsérülések gyorsabban gyógyulnak tőle, gátolja a hegesedést, tehát még szebb is lesz a bõr. Végül néhány ötlet - akár ajándéknak is - ha jól sikerült a levendulavirág szárításunk.

Készítsünk levendulával töltött zacskót! Akár egy kevés hímzéssel, ügyes kezű lányok, asszonyok elkészíthetik, vagy csak összevarrjuk a jól szellőző pamutvászon darabot és egy szép szalaggal összekötve már mehet is a szekrénybe! Érdekesség: feljegyezték, hogy Viktória angol királynő palotája összes szobáját levendulával illatosította. A bátrabbak aromapárnát is varrhatnak, amit aztán megtöltve levendulavirággal, nyugtató álompárnaként használhatjuk. A levendula virága ehető, némely provance-i vagy marokkói fűszerkeverékrésze, főleg parfékba, édes desszertekhez megy jól a zamata. Kísérletezőkedvű háziasszonyok kipróbálhatják lekvárba főzni, muffinba sütni is.

Kedves olvasók! Ha tehetik, telepítsék, használják ezt az értékes növényt!