| Holokauszt-emléknap Szentendrén (video) |
|
|
| Közélet - Szentendre |
| Írta: Raczko Tímea |
| 2010. április 16. péntek, 14:13 |
|
Dr. Kesserű Kálmán szentendrei járási főszolgabíró 1944-ben kijátszva a rendeleteket számos zsidó városi polgár és lengyel menekült életét mentette meg. Rá emlékeztek a Holokauszt Emléknapon, a Petőfi Sándor utcában, ahol az egykori zsidó elemi népiskola falán emléktáblát avattak tiszteletére. Kertész Péter kezdeményezésére Győrfi Sándor karcagi szobrászművész készítette a táblát, melyen 2009 április 16 szerepel, de nem azért mert tavaly helyezték oda. E sorok írója, csak annyit kérdez, Dr. Kesserű Kálmán halálának időpontja közül melyik a helyes? Az, amelyet a rá emlékező hölgy olvasott fel az emléknapon, s amelyik a Szentendre Arcképcsarnokában is szerepel, vagy az, amelyik a tisztelettel rá emlékező emléktáblára vésve lett?
A megemlékezésen jelen volt Kun Csaba Szentendre alpolgármestere valamint a város előző polgármestere Miakich Gábor is, akinek tisztsége idején a város közel félmillió forinttal támogatta, az akkor elhanyagolt zsidó temető helyrehozását. Szentendrén az 1822-es években jelentek meg az első zsidók szám szerint hatan, majd ez a szám 1890-ben már 260 volt. A II.világháború, és a Holokauszt borzalmai, a deportálásból visszajött kevés túlélő azonban gyakorlatilag a helyi zsidó közösség megszűnéséhez vezetett.
1861-ben alapították a Petőfi Sándor utcában álló első elemi iskolát. Templomuk azonban csak jóval később lett. Az 1956 óta amerikában élt Szántó György kezdeményezte, hogy a Hunyadi utca. 4. szám alatt álló szülei házában zsidó imaház és múzeum létesüljön. Halála után, fia vitte véghez akaratát. 1998 május 17-én délelőtt 10 órakor megtartották az első istentiszteletet. A Szántó Emlék - és Imaház ma csak múzeum, keddenkét délelőtt tíz, és délután öt óra között tart nyitva. Kertész Péter a hetvenes évek óta él Szentendrén, a Hold utcai zsidó temetőnek évek óta gondozója. 2000 nyarán gondolt arra, hogy rendbe kellene hoznia - ahogy a tavaly megjelent Cipőtalp Tórából című könyvéből olvasható - a dzsungelszerű temetőt. Az akkori polgármester Miakich Gábor és a VSZ Zrt vezetője Győri Ferenc segítségére voltak. Akik a történet szerint, hálából két üveg kóser szilvapálinkát kaptak. A sírok rendbetétele és a gaz kiírtása után, már csak a főkapu kérdése maradt. 2002-ben Jávor Piroska helyi festőművész tervei alapján a MAZSIHISZ és a város támogatásával elkészült a főkapu, melynek legtetjén kapott helyet a Dávid csillag. Két nappal ez előtt Kertész Péter idén hetedjére tett feljelentést ismeretlen tettes ellen a Dávid csillag letörése miatt, ez az elmúlt két hétben már másodjára fordult elő. Kertész Péter beszédében kitért arra a választások előtti botrányra, amikor feljelentette a Jobbik szentendrei elnökét, az iroda ablakába kihelyezett antiszemita írások miatt. "És ha idézzük a múltat, mit szólna Dr. Kesserű Kálmán járási főszolgabíró, akire emlékezve most táblát avatunk, aki élete kockáztatásával hitelesítette a bibliai mondást, hogy „aki egy ember életét megmenti, az egész emberiséget menti meg. Mit szólna ez a kitűnő keresztény férfi, ha most feltámadna és eljönne közénk, és látná, amit legtöbben észre sem vesznek, vagy nem mernek észrevenni: csendőravatást a város szélén, árpádsávos zászlót az izbégi templomon, Szálasi nyilasainak zászlaját, amelyet a nemzetvezető eredetileg horogkereszttel ékesített volna. Szitokszó lett megint a zsidó, és az úgymond hallgatag többség, ha van még ilyen egyáltalán, közömbösen vagy szemlesütve odébb áll, amikor egy legitim politikai párt kampányában, karnyújtásnyira, a Polgármesteri Hivataltól, a Városi Ügyészségtől, félúton a Péter-Pál templom és a Plébániahivatal között a vészkorszakot megelőző időket idéző ordonáré, antiszemita szövegeket, karikatúrákat lát, és csak elvétve akad egy-két állampolgár, várostárs, aki névvel vagy neve elhallgatásával együttérzéséről biztosít...."
|
Get the Flash Player to see this player.
Get the Flash Player to see this player.