Az ünnep kicsúcsosodása nagypénteken Jézus kereszthalálával kezdődik, és ezt a szigorú böjti napot teljesen más ételek jellemezték mint Húsvét vasárnapot. Sári Zsolt a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos titkára elmondta, nagypénteken alig táplálkoztak, ahol igen ott is természetesen teljesen húsmentesen. A legjellemzőbb a bableves volt és a különböző tészták. „De nagyon sok falut ismerünk a magyar nyelvterületen, ahol szinte csak egy pattogatott kukoricát fogyasztottak". Húsvét vasárnap, Jézus feltámadásának ünnepe már igazi örömünnep volt. Fontos elem volt az ételek megszentelése. A szentelendő ételek között szerepelt a tojás, a torma és a sonka.

A téli időszakról megmaradt disznóhús az egyik legfontosabb táplálék volt. Jellemző volt még a bárányhús fogyasztása, mely paraszti konyhában ritkán jelenik meg, sokkal inkább jellemző volt a polgári és a nemesi konyhára.
Mivel ünnepi időszakról beszélünk a kalácsok és a sütemények szintén elengedhetetlen részei voltak a táplálkozásnak, sok helyen a különböző kelt tészták a fonott kalácsok jelenek meg. Meg kell jegyezni, hogy 18. - 19. században, de akár még a 20 század elején nagyon sok helyen a hús mellé nem kenyeret, hanem kalácsot fogyasztottak ebben az időszakban.