Vízbázisvédelem megvalósítása Dunabogdányban

Közélet - Dunabogdány

Írta: Huszár Diána

2011. október 21. péntek, 11:05

Öntsünk tiszta vizet a pohárba, amit az unokáink is inni fognak! Az Európai Uniós csatlakozásunk óta a környezetvédelem terén egyre nagyobb hangsúlyt kap az egészséges ivóvíz biztosítása, sérülékeny környezetben működő felszínalatti vízbázisaink védelme. Ezek a kezdetben szakmai körökben használt fogalmak már rég bekerültek a köztudatba, egyik jeléül annak, hogy az ivóvízellátásra alkalmas vízkészletek jelentősége szerte a világon megnőtt. Gazdasági, társadalmi elemzések az ivóvíz kérdését a jövő évtizedek, évszázadok fejlődésének egyik legfontosabb kulcstényezőjének tartják.

A vízbázis fogalmát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény a következőképpen határozza meg: a vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett természetes határokkal rendelkező terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglevő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt.

Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy hidrogeológiai adottságainak köszönhetően ivóvízellátásának csaknem 95%-a a felszín alatti vizeken alapszik. Bár a felszín alatti vizek a felettük levő földtani képződményeknek köszönhetően valóban jóval védettebbek, mint a felszíniek, ez mégsem jelent teljes biztonságot. Egyes felszín alatti vízbázisok különösen sérülékenyek, ami azt jelenti, hogy nincs fölöttük olyan vastag, vagy olyan jellegű vízzáró réteg, amely megakadályozná a felszínen jelenlévő, általában antropogén eredetű (csatornázatlan település, mezőgazdasági vegyszerhasználat, állattartó telepek nem megfelelő működtetése, illegális hulladéklerakók) szennyezőanyagok leszivárgását a vízadó rétegekbe. A vízműkutak folyamatos termeltetésével ez előbb-utóbb megjelenik a kitermelt vízben is. Ezek a folyamatok az emberi szem számára láthatatlanok, közvetlenül nem érzékelhetőek, így hajlamosak vagyunk a káros folyamat veszélyeit lebecsülni.

A vízbázisvédelem célja vízkészleteink szennyezőanyagoktól való megóvása, védelme, azaz megelőző tevékenység. A felszín alatti ivóvízbázis állapotának folyamatos vizsgálata elengedhetetlen annak érdekében, hogy minden háztartásban tiszta víz kerüljön a poharakba. A jogszabályi hátteret a 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről című rendeletben foglalták össze, mely tartalmazza az egyes védőterülettel kapcsolatos intézkedéseket, korlátozásokat. A vízbázisvédelem folyamata három fázisra bontható: alapállapot felmérés (diagnosztikai fázis), biztonságba helyezési fázis, biztonságban tartási fázis. Kezdetben a diagnosztikai munkák kormányprogram keretében zajlottak, ennek leállásával az érintett tulajdonos önkormányzatoknak saját költségen vagy különböző pályázati konstrukciók igénybevételével kell elkészíttetni, ami a szűkös költségvetések mellet bizony nem egyszerű feladat.

A probléma súlyát és aktualitását felismerve, a kormányrendelet értelmében Dunabogdány Község Önkormányzata a biztonságba helyezés első fázisának, a diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére pályázatot nyújtott be, és támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP 2.2.3/A.) keretében meghirdetett „Üzemelő vízbázisok diagnosztikai vizsgálata" támogatási komponens keretében. Az 59 875 000 forint értékű Európai Uniós támogatásból 2011 júniusára megvalósult a település sérülékeny földtani környezetben lévő ivóvízbázis diagnosztikai vizsgálata, ellenőrző rendszerének kiépítése, a védőterületek a kormányrendelet előírásai alapján történő lehatárolása, illetve a szennyezés megelőzési intézkedési javaslatok kidolgozása. A vízbázisvédelmi munkálatokat a KSZI-Geogold Konzorcium környezetvédelmi szakemberei és geológusai végezték.

Dunabogdány község és a Visegrád külterületéhez tartózó Szentgyörgypuszta vízellátását két, a Szentendrei Duna jobb partján létesített termelőkút-csoport biztosítja, amelyet a DMRV üzemeltet. Az északi telepen, a Svábkert-dűlőn 3 db kavicsolt csőkút, a Dunabogdányi öblözetben 1 db, a vízmű össztermelésének csaknem 60 %-át kitevő csáposkút üzemel. A sekély talpmélységű termelő kutakat a nagyon jó vízadó képességű holocén kavicsterasz homokos, kavicsos rétegeire szűrőzték. Maximális kapacitásuk 2.555.000 m3/év.

A parti szűrésű vízbázis felszínközeli helyzetéből adódóan sérülékeny, védelme nagyon is indokolt volt. A termelőkutak szívóhatására a Duna vize beszivárog a kavicsteraszba, ami megszűri azt, majd minimális utókezelés mellett kerül a hálózatba. Ebből kifolyólag elég nagy mértékben veszélyeztetett, részben a kitermelt víz oroszlánrészét adó dunai víz és a folyó medrének állapota, a folyón levonuló lehetséges havária jellegű szennyeződések, valamint a háttérben lévő, potenciális szennyezőforrásként üzemelő területhasználatok és tevékenységek miatt.

A felszíni és felszín alatti vizek természetes, illetve szabályozott szoros kapcsolatának vizsgálata miatt a vízbázis alapállapotának meghatározása speciális kutatási módszereket igényelt. A parti szűrésű vízbázisok vizsgálata során elsőrendű kérdés a meder geometriájának és a medret felépítő üledékanyag vastagságának megállapítása, továbbá a háttér felőli oldalon az áramlási tér meghatározása.

A tárgyi munka első ütemben megtörtént az archív adatok összegyűjtése és rendszerezése, továbbá azok a terepi vizsgálatok, amelyek az utánpótlódási terület pontosabb lehatárolását és jellemzését eredményezték, illetve a védőterületek kiszámításához alkalmazott előzetes hidrodinamikai modell megbízhatóságát hatékonyan megnövelték. A vízbázis földtani és vízföldtani képének pontosítására, a vízadó kavicsréteg elkülönítésére, horizontális és vertikális kiterjedésének nyomon követésére, a fedőképződmények vastagságának megállapítására összesen 115 szárazföldi és vízi geofizikai mérés, illetve 2 db 50 m talpmélységű ideiglenes kutatófúrás készült. A vízbázis szivárgáshidraulikai paramétereinek térbeli változását több hétig tartó vízszintmérésekkel és a meglévő kutakban történő egymásrahatás-vizsgálatokkal határozták meg. A Duna és a talajvíz közötti hidraulikai kapcsolat vizsgálata céljából mederszonda-vizsgálatok is készültek. Az ivóvíz minőségét veszélyeztető potenciális szennyező tevékenységek beazonosítására 8 helyszínen fúrásos feltáró vizsgálatokat végeztek.

A második ütemben került sor az európai normáknak megfelelő monitoring rendszer tervezésére, kiépítésére és beüzemelésére. A komplex megfigyelő-ellenőrző rendszer kialakításához 3 db új figyelőkút mélyült, valamint 11 db meglévő észlelőkutat felújítottak és engedélyeztek. A rendszeres vízmintavételezés és laboratóriumi vizsgálatok, illetve a folyamatos vízszintmérések segítségével a vízbázis mennyiségi és minőségi védelme, a nyomásviszonyok figyelemmel kisérése és a terület hidrogeológiai jellemzése biztosítva lesz.
A beruházás ideje alatt a termelőkutakon EU direktíva szerinti vízvizsgálatok készültek, a meglévő figyelőkutak egy részén és újonnan létesített figyelő kutak vizét részben a főkomponensekre, részben kiemelt nehézfémekre vizsgálták. A szennyezésfeltáró furatokból vett víz- és talajmintákon különböző speciális elemzések történtek. Az egyes helyszíni mérések ideje alatt pedig mind a Duna, mind az Ipoly-folyó vizéből is történtek vízmintavételek és elemzések. Ezek alapján elmondható, hogy a vízbázis területén a felszínközeli víz minősége kielégítő. Lokálisan szennyezett, a szennyeződés kommunális és mezőgazdasági (leginkább az állattartás) eredetű, az ipari szennyezés nem jelentős. A két víztermelő telep közül a Svábhegy-dűlői leginkább a település szennyező hatásának, a csáposkút pedig az ipari terület és a mezőgazdasági tevékenység hatásának van kitéve. A trícium-vizsgálatok kimutatták, hogy a kitermelt víz 85-90%-a kavicsteraszon keresztül a Dunából származik. A vízminőséget így elsősorban a folyó vízminősége és a kavicsterasz szűrőképessége határozza meg. A kutak termelésének 10-15 %-a viszont a háttér felől, adott esetben a település, illetve ennek határában lévő mezőgazdasági területek és ipari park irányából érkezik. A háttér felől áramló felszín alatti víz a területhasználatok miatt szennyezéseket juttathat a kutakba.

A projekt leglényegesebb eredménye az, hogy a diagnosztikai vizsgálatok eredményei alapján létrejött adatbázisra támaszkodva, elkészült a vízbázis hidrodinamikai modellje, és segítségével kijelölték a vízkivételek védőidomát, amely megakadályozza az ivóvízbázis esetleges megsérülését. Ennek alapján meghatározásra és lehatárolásra került az a felszíni védőterület-rendszer, amely a védőterület kijelölésre irányuló hatósági eljárás alapjául szolgál, azaz ezek alapján kerül sor a védőterület-rendszer meglévő telekhatárokhoz való igazítására, az ingatlan nyilvántartási adatok kigyűjtésére a hatósági kijelöléshez (ábra).
A 123/1997.(VII.18.) Kormányrendelet szerint a védőidomok kijelölése nem az ivóvíztermelő kutaktól való távolság alapján történik, hanem azok nagysága attól függ, hogy az adott területen a vízrészecske (és benne az esetleges szennyeződés) mennyi idő alatt (20 vagy 180 nap, illetve 5 vagy 50 év alatt) jut el az ivóvíztermelő kutakig (elérési idő). Amennyiben ezek az idomok metszik a földfelszínt, úgy a metszetük a felszínen védőterületeket rajzol ki (belső, külső, hidrogeológiai A, illetve B védőterületek). A különböző védőterületekhez különböző területhasználati korlátozások tartoznak, amelyek az ivóvíztermelő kúttól távolodva egyre enyhülő jellegűek.
Annak érdekében pedig, hogy a vízminőség hosszú távon is garantálható legyen, elkészül egy stratégiai biztonságba helyezési terv is.

Ezen munkálatok elvégzésével biztosítani tudjuk nem csak a saját, hanem az unokáink tiszta, egészséges ivóvízét is!

GeoGold Kárpátia Kft.

Forrás: dunabogdany.hu

Szóljon hozzá!

JComments

Dunakanyar MA - 4. szám

Hirdetés

Még több KÖZÉLET

Tavaszi patakparti party (video)
2011. március 30., szerda
Minden évben a víz világnapja alkalmából takarítást szerveznek a Bükkös-mentén élők,... Bővebben...

Egészségnap a Vizes Nyolcasban (video)
2011. március 29., kedd
Március utolsó szombatján előadásokkal, kiállítókkal és szűrővizsgálatokkal várták a... Bővebben...

Ismét olcsóbb lesz a gázolaj a benzinnél
2011. március 28., hétfő
Most egy picit fellélegezhetnek a dízelautósok, hiszen a rekord után két forinttal csökken a... Bővebben...

Most egy budakalászi székhelyű alapítványnak segíthetnek az Adományvonalon (video)
2011. március 28., hétfő
1990-ben Dr. Schultheisz Judit életre hívta a Gézengúz Alapítványt, mely a születési... Bővebben...

Német nemzetiségi csoport indul ősztől a budakalászi Szalonka utcai óvodában (videó)
2011. március 22., kedd
Tavaly év végén adták át Budakalász egyik legkorszerűbb intézményét a Szalonka utcai... Bővebben...

Még több KULTÚRA

„A szem a lélek tükre…” – a Skanzen Alkotónapi pályázata
2011. március 29., kedd
Április 15-ig lehet benyújtani a pályaműveket az idei Alkotónapi pályázatra, melyen 6 és 18... Bővebben...

Siklósi Szalon kiállítása a Régi Művésztelepen (video)
2011. március 21., hétfő
Új kiállítás nyílt a Szentendrei Régi Művésztelepen. Az egyik legrégebben és... Bővebben...

Magyarok Margatban - kiállítás a Képtárban (video)
2011. március 17., csütörtök
A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió munkáját, és a margati keresztes vár történetét... Bővebben...

Farsangtemetés után itt a böjt (video)
2011. március 17., csütörtök
Vége a farsangi időszaknak, ezt mindenhol hasonlóan, de mégis kicsit másként ünnepelik. Ez... Bővebben...

Báloztak Szentendre szerelmesei (video)
2011. március 08., kedd
A Szeresd Szentendrét Egyesület idén második alkalommal rendezett bált a Városházán.... Bővebben...

Még több SPORT

Szentendrei versenyző is rajthoz áll az Országos Rallye bajnokság kezdő futamán
2011. március 28., hétfő
2011. Új év, új remények, akár ez is lehetne az idei Országos Rallye Bajnokság mottója.... Bővebben...

Izgalmakkal teli hazai meccs (video)
2011. március 16., szerda
Az idény talán legizgalmasabb meccsét játszotta hazai pályán a Szentendre KC férfi... Bővebben...

Összefoglaló a Szentendrei NKE legutóbbi mérkőzéséről (video)
2011. március 01., kedd
Korábban már olvashatták a hétvégi Nagykanizsa elleni kézilabda mérkőzés... Bővebben...

Szentendrei NKE Nagykanizsai Izzó SE 36-30
2011. február 27., vasárnap
Nehezen indult, de szép végjáttékal fejeztődött ma délután a Szentendrei NKE Nagykanizsa... Bővebben...

Pontgyűjtő akció kezdődik hamarosan a Vizes Nyolcasban
2011. február 17., csütörtök
Egyre többen veszik igénybe a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont szolgáltatásait, és... Bővebben...

TV Szentendre - 7Közben 2012. 01. 06.

Get the Flash Player to see this player.

VKC Televízió (Budakalász) - Heti Krónika 2011.01.28.